3 gyakori tévhit az önismerettel kapcsolatban
A csapból is az önismeret fontossága folyik, éppen emiatt gondoltam foglalkozni a témával kapcsolatos, általam is gyakorta tapasztalt tévhitekkel. A félreértések tisztázása érdekében elhoztam nektek három olyan zavaró, ám téves gondolatot, mellyel már sokszor találkoztam segítő munkám során.
Azért is tartom ezt fontosnak, mert az önismerettel kapcsolatos tévhitek éppen a személyes fejlődést, a boldogságot akadályozhatják - éppen amelyek eléréséért általában erre az útra lépünk.
Nézzük, milyen berögződések hátráltathatnak minket önmagunk felfedezésében:
1. tévhit: Létezik befejezett önismereti út
Az önismeret több okból kifolyólag sosem lehet teljes és 100%-os. Nem egy olyan projekt, aminek van eleje és vége, hanem élethosszig tartó tanulás, de még inkább egy izgalmas felfedezés, kaland:). Még saját magunknak is okozhatunk meglepetéseket. Lehet, hogy amire tegnap reagáltunk egy adott módon, azzal kapcsolatban ma másképp vélekedünk és viselkedünk. Miért? Mert mind a világról, mind saját magunkról bővül a tudásunk, a tapasztalatunk, ami másnap már más válaszokat eredményez. Ebben viszont benne van az a pozitív üzenet: mindig lehetőség van a változásra! Ha pedig mások vagyunk, mint tegnap, akkor a reagálásunk, a cselekedeteink is változhatnak. És fordítva:). Az önismeret nem egy állókép, hanem egy mozgófilm, amelyet folyamatosan frissítünk:)))
2. tévhit: Az önismeret egy öncélú dolog, és csak saját érdekünkben foglalkozunk vele
Ha belegondolunk, teljesen logikus: megismerve önmagunkat (s ezt viszonyítási alapnak tekintve) másokat is könnyebb lesz beazonosítani, majd reagálni rájuk, a közös helyzetekre. Az önismeret így segít társas kapcsolatainkban, az egymással való kommunikációban, az én-határok kijelölésében, mások határainak tiszteletben tartásában, a konfliktusok kezelésében, a mindennapokban, vagy éppen a különleges helyzetekben.
Az önismeret nem maga a cél, hanem az ahhoz vezető út, hogy saját magunk lehető legjobb verziójává váljunk. Magyarul: hozzuk ki magunkból azt, amit az adottságaink lehetővé tesznek. Én azt vallom, ez kötelesség is. Ha kaptunk képességeket, az felelősséggel jár. Fontos ezeket felderíteni, majd saját és a környezetünk, más emberek javára fordítani azokat.
3. tévhit: Az önismeret csak saját magunkról szól
Sokan úgy gondolják, hogy az önismeret azt jelenti, hogy csak a saját magunkkal foglalkozunk. A saját tulajdonságainkat, érzéseinket, gondolatainkat és motivációinkat vizsgáljuk ebben a folyamatban. Mivel az ember társas lény, közösségben él amellyel kölcsönhatásban van, ezért az önismeret sokkal több annál, mint önmagunk felfedezése: magába foglalja azt is, hogy hogyan látjuk a világot, hogyan viszonyulunk másokhoz, milyen értékeket és célokat követünk. Az önismeret nem elszigetel minket, hanem segít jobban megérteni és elfogadni magunkat és másokat is.
Önmagunk megismerése - illetve az erre irányuló törekvés - tehát javára válik mind az egyénnek, mind a közösségnek.
Ahhoz, hogy hozzáférhess Tudástárunkhoz, regisztrálj az oldalra. Itt önismereti eszközök, részletesebb leírások is elérhetőek.